Labirintus-szerű, bizonytalan terek; régi és modern szimbólumok; elvont, álomszerű világok; színkavalkád. Ha néhány szóban össze kellene foglalni Sipos Ferenc művészetét, akkor ezek lennének azok.
Sipos Ferenc világának egyik legszembetűnőbb sajátossága a játékosság. Ez a játékosság egyrészt megjelenik a formákkal, a fényekkel, a terekkel való játékban, vagy egyszerűen a színek közvetítése által. Ez a játékosság inkább csínyt, viccet, huncutságot csempész a képekbe, esetleg rejtvényt, titkot sejtet.
Esetenként az alkotó még a saját művészetével is eljátszik: korábbi munkáiból csempész be elemeket újakba, vissza-visszatérő szilánkokat rejt el a legfrissebb műveiben is, alkotásai egyfajta rejtvényekké válnak. Gondolkodásra, megfejtésre hívják a befogadót. El kell merülnünk a képekben, ezekben a furcsa és érdekes, színes álomvilágokban, fel kell ismernünk az alkotások között megbúvó összefonódásokat. Ha ez sikerül, akkor valami különleges jelentést, üzenetet vagy élményt tehetünk magunkévá. Ez az üzenet lehet az alkotóé, vagy lehet kizárólag a mi értelmezésünk eredménye is.